Ez a dokumentum egy előadás anyaga közigazgatás tanról.
Ha élelmes vagy, rögtön év elején be tudsz vágódni!

Schmidt Péter

A közigazgatás, mint “államhatalmi ág”

Az államhatalmi ágak elválasztásának elmélete Magyarországon, de általában Kelet-Európában reneszánszát éli. Tőlünk nyugatra nem beszélnek erről a témáról ennyit, hiszen ott az államhatalmi ágak szétválasztásának háromszázéves hagyománya van.

Nálunk még ez rendkívül képlékeny, hiszen ez idáig szinte csak egypárti politikai berendezkedésű államhatalom volt. Ma a hatalom egysége elvének felszámolását éljük át. Az állam felépítésének vonatkozásában is egy régi, új struktúra visszaállítása van napirenden.

Az elmúlt ötven évben rendkívül sokat változott a világ. Egyre több olyan állásfoglalás van, amely megkérdőjelezi, vagy egyenesen tagadja az államhatalom eloszlásának létjogosultságát.

Sokak szerint a népképviseleti szerv, a parlament az államhatalom teljességét gyakorolja, de vannak olyan feltevések is melyek szerint minden autonómiára törekvő szervezet önálló hatalmi ág.

Bihari Ottó szerint a három hatalmi ág a polgári átalakulás idején jött létre a polgári és a nemesi erők kompromisszumaként. Szerinte, mivel már nem létezik nemesi réteg az emberek egyenrangúak, így felesleges hatalmi ágak megosztásáról beszélni

Pokol Béla szerint egy parlamentális jellegű rendszerben eleve felesleges a hatalom-megosztási elvről beszélni, hiszen annak lényege, hogy a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány felelősséggel tartozik a képviseleti szervnek. A képviseleti szerv csak törvényeket alkothat. A végrehajtó hatalom önállósága alkotmányosan biztosított.

Sokan azért kérdőjelezik meg az államhatalmi ágak elosztásának elméletét, mert változott az állam szerepe. A XIX. században az államról, mint rendőrállamról beszéltek, az autonóm szervezetek feletti nagy befolyással. A XX. században azonban nagy szerepváltozás következett be. Az állam gazdálkodó szervvé változott, szociális és kulturális ellátásról is gondoskodik manapság.

Sokak a sajtót, az alkotmánybíróságot, az ombudsmanok intézményét, a köztársasági elnököt is külön államhatalmi ágnak tekintik.

Érdekes felfogás a megnövekedett függetlenségű önkormányzatok államhatalmi ágnak való tekintése. Hiszen az önkormányzati közigazgatás egyre erősödik a kormány közigazgatásához képest.

Számtalan új törekvés fedezhető fel, és ezek nagy része egyértelműen megkérdőjelezi a XVIII. századi eszmét. Értelmetlennek tartják a hagyományos hármasság fenntartását

Másik kérdés, hogy lehet-e a közigazgatást önálló államhatalmi ágnak tekinteni.

A szerző Schmidt Péter szerint is igencsak megnövekedett az önkormányzatok függetlensége, hiszen mind Magyarországon, mind Nyugat-Európában olyan törvényeket hoztak, melyek megnövekedett függetlenséget adtak az önkormányzatoknak.

Felerősödött a központi szervek hatáskörének védelme. Tehát a központi szervek a helyi szervek vonatkozásában korlátozott beavatkozási lehetőséggel rendelkeznek, egyre jobban a jog garantálja a hatáskörrel bíró szerv önállóságát.

Szintén megnöveli a függetlenséget a helyi közigazgatási bíróság léte, mely segítségével helyi ügyekben szinte teljes függetlenségben dönthetnek. De ugyanezt segíti a köztisztviselői törvény is.

Ezekből a jelenségekből kell döntenünk, hogy a közigazgatás önálló államhatalmi ág-e.

Schmidt Péter szerint Sem a sajtó nem lehet önálló államhatalmi ág. Hiszen a XVIII. századi alkotmányossági eszmények első szinten az állam, a közhatalom és a civil szervezet között tett alkotmányos különbséget. A sajtó nem különül el sem a civil szférától sem az állami szférától, inkább e kettő közt teremt kapcsolatot.

Nem lehet önálló hatalmi ágnak tekinteni az Alkotmánybíróságot sem , hiszen az igazságszolgáltató hatalom része, ugyanakkor korlátozza a helyi bíráskodást azzal, hogy állandóan ellenőriz, felülvizsgál.

Az államfő szerepe a végrehajtó hatalom része, hiszen a képviseleti szervet a parlamentet feloszlathatja, vagy a parlament által elfogadott törvényt megfontolásra visszaküldheti. De mindenképpen semlegesnek kell lennie, semlegesen kell szemlélnie a dolgokat. Nem szabad önálló hatalmi ággá válnia.

A különböző autonómiák sem lehetnek teljesen önállóak, csak a végrehajtó hatalom részei, mivel az egyik fő feladatuk a központi végrehajtó hatalom által kiosztott feladatok végrehajtása

 

 
 
Imru's Production 1998. All Rights Reserved