Időjárás

 

Ősz a Badachu parkban

Mielőtt kijöttem Kínába, körülnéztem az internetes fórumokon, hogy általában milyen kérdésekkel foglalkoznak az ázsiai országgal kapcsolatban. Úgy vettem észre, hogy két kérdés foglalkoztatta a csetelőket: „Milyen az időjárás odakinn?” „Hogyan lehet mobil telefonálni?”. Az első kérdésre még most sem tudom a választ. A fórumon nagyon helyesen fogalmazták meg, hogy erre nem lehet helyes választ adni, mert Kína mérete akkora, hogy nagyjából mindenféle időjárás megtalálható a száraz sivatagitól az esős trópusiig. Minden attól függ, hova kívánunk utazni. Északon kimondottan kellemes a nyár, viszont nagyon kellemetlen a tél. Délen az egész fordítva működik. Vannak helyek, melyek elviselhetetlenül párásak. Ilyen például Shanghai. Ott jártamkor 33 fok volt és közel 100%-os páratartalom. Pekingben is párásabb a levegő, mint Magyarországon. Érdekes jelenség, hogy nekem úgy tűnik, a helyiek a párás levegőt kedvelik (velünk ellentétben). Ha párás meleg van, nincs semmi probléma, de ha egyszer beüt a Magyarországon általunk megszokott száraz 32-34 fok, akkor előkerülnek a jeges italok, és minden helyi nagyon rosszul érzi magát, és állandóan inni akar. Nálam fordítva működött a dolog. Amikor nedves meleg volt, akkor dőlt rólam a víz megállás nélkül, amikor viszont száraz meleg volt, akkor azt meg sem éreztem. A nyári éjszakák Pekingben kellemesek, Shanghaiban viszont elviselhetetlenek.


Nyár Pekingben

Nagyon érdekes megfigyelni a természet változását is, amikor az ember észak felé halad vonattal vagy busszal. A hegyes-völgyes, erdőkkel borított táj szép lassan sivataggá változik, mire Mongóliába érünk. Sokszor megesett, amikor vonattal utaztam, lefekvéskor még a sivatagban jártunk, reggel pedig már dús, zöld legelők között. Ilyen nagyléptékű változást sehol nem tapasztaltam, pedig Afrikában is elég sokat utaztam észak-dél irányban.

Ha pontosan tudjuk, melyik városba szeretnénk utazni, érdemes az Interneten böngészgetni, ahol sok hasznos linket találhatunk Kína városainak időjárásáról, a város természeti környezetéről.


Szintén a témával kapcsolatos és érdemes megemlíteni, hogy Peking vonala alatt nincs központi fűtés az országban, ami azt jelenti, hogy Pekingtől délre lakni néha rosszabb, mint a legészakabbi ponton élni. Télen a fővárostól délre az európai ember számára ahhoz túl hideg van, hogy jó érezze magát fűtés nélkül, de ahhoz meg meleg, hogy a kínaiak bevezessék a központi fűtést. A fűtést Pekingben egységesen november 15-én kapcsolják be, pontosabban november 15. az utolsó dátum, amikor be kell kapcsolni a fűtést. A legtöbb ismerősöm arról panaszkodik, hogy a lakásában olyan erős a fűtés, hogy majdnem mindig nyitva kell tartani az ablakot, hogy ne kapjanak hőgutát. Abban az épületben, ahol én lakom, nem viszik túlzásba a fűtést. A szobám hőmérséklete alig éri el a 18 fokot.

 

Kína nagyobb városaiban általánosan elterjedtek a légkondicionáló berendezések. Már néhány buszt is felszereltek vele, Shanghaiban a legtöbb buszon van légkondi. Ezek nemcsak nyáron, hanem télen is igen hasznosak.
Nyáron városszerte lehet kapni hideg üdítőt és jeges vizet az utcai árusoknál. Ez szintén a kényelmet szolgálja. Télen az utcai árusok forró ételekkel és italokkal szolgálják a járókelők melegen tartását. Nagyon kedvelt a hamuban sült édes burgonya.

 

Megközelítés


Ulan Bator - Peking vasútvonal

Eredetileg vonattal szerettem volna megtenni a Kiskőrös-Peking távolságot. Érdekes tény, hogy, ha az ember vonattal megy, akkor Pekingig csak egyszer kell átszállni, mégpedig Moszkvában. Kiskőrösről ugyanis indul egy vonat, ami Budapesten keresztül Moszkvába megy. Tervem sajnos meghiúsult, ugyanis igen körülményes volt megfelelő vízumot szerezni Oroszországba. Miután jártam pár kört az orosz nagykövetségen, feladtam a próbálkozást. Nem akartam elveszni a papírrengetegben, amit az oroszok kértek azért, hogy beléphessek az országba. Így a repülő mellett döntöttem. Amikor én indultam útnak, még nem létezett közvetlen Budapest-Peking járat. Az elsőt csak pár hónappal később, 2004. augusztusában indították. Így az orosz Aeroflott mellett döntöttem. Nem volt rossz választás, az utazásom nyugodtan, rendkívüli esemény nélkül telt el. Vérzett a szívem, amikor leszálltunk Moszkvában, és nem tudtam körülnézni még pár órára sem, mert nem volt vízumom. Természetesen, ha az ember nem hagyja el a repülőteret, nem kell vízum. A moszkvai, seremetyevói repülőtéren nem sok látnivalót találtam. Ajánlották még az ukrán légitársaságot is, mint a legolcsóbb lehetőséget arra, hogy kijussak Kínába, de erről a lehetőségről sajnos lemaradtam.


A fórumozók között dúl a vita, hogy hogyan érdemes megközelíteni Pekinget. Sokan állítják, hogy Hongkongból sokkal jobb és egyszerűbb bejutni az országba. Én nem tapasztaltam semmilyen nehézséget a vízumkészítéskor, és a Kínába való bejutáskor sem.

 

Vízum és papírmunka


Amikor legelőször böngésztem Kína budapesti nagykövetségének honlapján azt, hogyan juthatok vízumhoz, nem tűnt túl egyszerűnek a dolog. De az orosz vízumhoz képest, ez gyerekjátéknak volt. Bevallom őszintén nekem, nem is kellett hozzá más dokumentum, mint az útlevelem. Kicsit féltem is, mert a honlapon elég sok iratot kérnek. De gondoltam teszek egy próbát. A mongol vízumot már korábban megcsináltattam, mert azt hallottam, hogy ha azt mondom, vonattal szeretnék menni, és már megvan a mongol vízumom is, nem lesz semmi gond. Nem is volt. Nem kellett semmilyen egyéb dokumentum, csak az útlevelem és a benne lévő mongol vízum. Pár hónappal a kiutazásom után meglátogatott az egyik ismerősöm Pekingben, tőle is csak az útlevélét és a lefoglalt repülőjegyet kérték a vízumhoz.


Délutáni forgalom

Mivel nem tudtam előre, hogy ilyen sokáig kint fogok maradni, az egy hónapos vízum elegendőnek tűnt. Hozzátartozik a dologhoz, hogy a kétszeri belépés Kínába (re-entry) - mert Mongóliába történt látogatásom miatt ilyet kellett kérnem - az egyhónapos vízumomat kéthónapossá változtatta. Miután ez lejárt, meg kellett hosszabbíttatnom, de ez már Pekingben történt.


Állítólag nem mindegy, hogy az ember hol hosszabbíttatja meg a vízumát. Hongkongban a legkönnyebb vízumot szerezni és hosszabbíttatni. Ezt bizonyítják az ismerősök, barátok tapasztalatai. Utána jön Peking és harmadik helyen az a város, ahol minden szabályt betartanak, és a törvény teljes szigorával mérlegelik a vízumkiadást. Ez a hely pedig, Sanghaj. Itt nagyon nehéz vízumot szerezni vagy vízumtípust váltani. Én kicsit féltem attól, hogyan fogom a turista vízumomat üzleti vízummá változtatni, de nem volt túl nehéz az sem. A foglalkoztatónak vagy annak a cégnek a papírjait kell bemutatni a hivatalban, amely felelősséget vállal az emberért, és természetesen fizetni is kell érte.


Sokkal keményebb dió a munkavállalási vízum. Elintézése még a hozzáértő kínaiaknak is problémát jelent. Hallottam, hogy „Z”, azaz munkavállalási vízumot, csak nagyon kivételes esetben adnak ki, de ez nem így van. Igaz, több a felelősség és több a macera vele, de én is ismerek olyanokat, akik ilyen vízummal élnek Kínában. A részletekről azonban nem tudok első kézből származó információval szolgálni.


Még egy dolog, ami számomra még nem egész világos. Ez pedig a letelepedési és bejelentési engedély. Annyit tudok, hogy rengeteg papírmunkával, és a hiánya pedig büntetéssel jár. A külföldi bármerre megy az országban, mindenhol be kell jelentenie magát. Ez a turisták esetében nem probléma, mert a szálloda elvégzi helyettük a papírmunkát. Ha azonban az ember tovább szeretne maradni, és szobát vagy lakást bérel, akkor be kell jelentkeznie a rendőrségen, és ismét mindenféle papírokat kell kitöltenie. Mikor másodszorra hosszabbítottam a J vízumomat, a szabályok megváltoztak. Kiadásához akkor már a letelepedési engedélyre is szükség volt, ezért 4 hónap után elmentem a helyi rendőrségre bejelentkezni, de már késő volt. Nem engedték. Elküldtek egy másik rendőrségre, ahol némi füllentés után sikerült bebizonyítanom, hogy én tulajdonképpen csak egy hónapja vagyok Pekingben, így a 100-500 jüanos büntetést 200 jüannal sikerült megúsznom. Még keményebb dió, ha valakinek lejár a vízuma. A büntetés ilyenkor naponta 500 jüan addig, amíg el nem hagyja az országot, vagy meg nem kapja a meghosszabbított vízumát.

 

 

<< Vissza az előző oldalra | Következő oldal >>