 |
Étkezés |
 |
Rizs.
Az első szó, ami eszünkbe juthat, és igazunk is van. Kínában rizst
rizzsel esznek. A burgonya fogyasztása véleményük szerint egészségtelen,
ezért a gyorséttermeken kívül mellőzik is. Korábban nem tudtam,
hogy nem csak kétfajta rizs van barna és fehér, hanem a fehér rizsnek
is jó pár fajtája létezik. Van a ragacsos, a kemény, a puha és még
jó pár fajta. Ha a rizs megvan, akkor már nem kell aggódnunk, a
többi már nem annyira érdekes.
Véleményem szerint a kínai konya rossz, de egészséges. Nagyon sok
zöldséget esznek, szegényebb helyeken még a hús helyett is. Éppen
ezért csak nagyon ritkán lehet kövér kínait látni. Lehet, hogy csak
a fűszerek mássága miatt van, de nem igazán kedvelem a pekingi és
a Peking környéki ételeket. Már nagyon sokfajtát kipróbáltam, de
a legtöbbje nem ízlett. Van pár étel, amik kifejezetten ízlenek,
de ezekből kevés van.
Van
azonban jó pár olyan étel, ami kifejezetten gusztustalan. Ilyen
például a főtt csirkeembrió, aminél gusztustalanabbat még nem láttam.
Jó dolog, hogy a kínai éttermekben, még az egyszerűekben is, nagy
a választék. Így mindig találunk olyan ételt, ami ízlik. Érdemes
olyan helyekre járni, ahol csak rá kell mutatnunk az ételre, amit
később megkapunk. Jó helynek számít ebből a szempontból a nagy bevásárló
központ legfelső emelete, ahol olcsón és jó ételeket lehet kapni,
úgy, hogy meg sem kell szólalnunk.
Peking belvárosában mindig megtalálják az utat, hogy megrövidítsenek,
tekintettel arra, hogy nem ismerjük az étlapot. A belvárosi kis
éttermekbe nem is ajánlom az étkezést, kivétel természetesen ez
alól a bevásárló központ legfelső emelete. Szeretném azonban megemlíteni,
hogy sok magyar kifejezetten szereti a kínai konyhát. Én nem tartozom
közéjük. Tapasztalataim szerint a kínai konyha higiéniája, jónak
mondható, még a legeldugottabb helyen is.
 |
Piacok |
 |
Már
Magyarországon is nagyon sok a kínai piac, akkor gondolhatják, hogy
Kínában mennyi van. Pont ez az, amit nagyon élvezek. Kedvenc témáim
egyike ez. Kínában mindenféle piac megtalálható, ahol majdnem minden
kapható a kínaiaktól megszokott minőségben. Van piac kifejezetten
a turistáknak, és van kifejezetten kínaiaknak. Én mind a kettőt
szeretem. Nem az áruk miatt, hanem a különleges piacérzés miatt.
A turista és helyi piac különválásának az oka a másfajta ízlésháttér.
Egy tipikus kínai piacon egy magyar nem talál túl sok érdekes dolgot.
A ruhák viszonylag csúnyák és rossz minőségűnek tűnnek, az egyéb
dolgok használhatatlanok számunkra. (csavarhúzó, bögre, fogpiszkáló
stb.) A turista piacon szintén rossz minőségűek az áruk, de jól
néznek ki, mert a nyugati ruhák másolatait találhatjuk meg itt.
(Jó minőségű, márkás ruhákat is találhatunk Kínában, de nem az effajta
piacokon, hanem az üzletekben)
Érdemes leginkább olyan piacokat keresni, ahol nem beszélnek angolul.
Ahol ugyanis beszélnek, ott előfordul, hogy a beszerzési ár akár
1200%-át is elkérik elő árként. Tapasztalatlan turisták boldogan
ujjonganak, amikor a felére sikerül lealkudniuk, és sejtelmük sincs,
mennyire átverték őket. Kényelmesebb ezért olyan piacot keresni,
ahol nem beszélnek angolul, de megtalálhatóak azok a termékek, melyeket
keresünk. Ilyen piacból is van rengeteg.
Nagyon
kedvelem a zöldség és gyümölcs piacokat. Itt mindig hihetetlen a
nyüzsgés és forgás. Idős nénik és bácsik árulják fillérekért nehezen
termelt zöldségeiket. Az ilyen piacoknak még különlegesebb a varázsa.
Ezeken a helyeken nincs akkora haszon. Biztosak lehetünk benne,
hogy ami haszon van rajtunk, azon nem fognak meggazdagodni. Alkudni
azonban itt is illik.
A pekingi belvárosban haszonelven, legtöbbször tisztességtelen haszonkulccsal
dolgoznak. A külvárosban és vidéken ilyen sokkal ritkábban fordul
elő. Itt nyugodtabbak lehetünk, mert az árak közelítenek a realitások
felé. DE!
 |
Alku |
 |
Kínában
mindig, mindenhol és mindenért alkudni kell. Sok helyen még a jégkrémért
is. Sokáig csodálkoztam, hogy hogyan lehet, hogy még az üdítőért
is alkudni kell. Úgy gondoltam, ez az egész országban így van. Hogy
az emberek még az ételért is alkudnak, de később rájöttem, hogy
csak túl sok időt töltöttem turista helyeken. Kína most tart Magyarország
kilencvenes éveinek elején. Amikor megindul a turistaáradat, és
mindenki gyorsan szeretne meggazdagodni a turistákból, de ez még
azaz időszak, amikor nem jöttek rá, hogy ez hosszútávon nem működőképes.
Így kerülhet egy kis üveg víz, jégkrém és szendvics 1000% százalékos
haszonnal a pultra egy lepukkant bódéban. Így kerülhet agy Great
Wall feliratú póló 5000 forintba egy sátorban a nagyfal mellett,
így kerülhet az ital és az étel a kétszeresébe.
Az alku matematikai alapja: gondolj arra, hogy körülbelül mennyibe
kerülhet Magyarországon. Ez a maximum ár, amit valamiért kiadhatunk.
A kínai ár műszaki termékek esetén Pekingben általában annyi, mintha
a magyar árunak nem fizetnénk ki az áfáját. Ez persze az alku utáni
árat illeti. Az alku előtti ár legtöbbször magasabb a magyar áraknál.
Ruha esetében ez sokkal alacsonyabb. A magyar áru árának a harmada,
ötöde esetleg tizede is lehet. A minőség azonban sokszor nem túl
jó. Üzletekben is kifoghatunk olyan akciót, amikor egy jó minőségű
áru csak a tizede a magyar áru árának és a minőség is kiváló.
|
Az
egyik legnagyobb turista piac a Hongciao |
Vannak
boltok, ahol lehet alkudni, de vannak olyanok is, ahol egyenesen
kinevetik az embert. Ezért érdemes megtanulni, melyek az üzletek,
ahol alkura nyithatjuk a szánkat.
Nem
lehet alkudni a boltokban, ahol kosárba gyűjtjük a termékeket. Ezek
legtöbbször élelmiszer boltok és szupermarketek. Szintén nem lehet
alkudni a nyugati üzletekben és a franchise rendszerű helyeken.
Ne tévesszen meg senkit a nagy betűkkel kiírt akciós ár. A kínai
boltokban és a piac típusú kisüzletekben az akciós termékekre is
érdemes alkudnunk. Termékenként különböző az alku mértéke. Jó alkualap,
ha egyszerre többet is veszünk az adott termékből. Rossz alkupozíció,
ha látják rajtunk, hogy tényleg szeretnénk megvenni az adott terméket.
Nem szeretnék belemenni részletesen a kínai alku pszichológiájába,
de véleményem szerint az arabokhoz képest a kínaiak alkurendszere
nem túl megerőltető, az alku nem túl hosszan tartó, könnyen átlátható,
mégis bosszantó egy jó ideig, hogy ha nem szeretnénk drágábban vásárolni,
mint az otthon, akkor alkudnunk kell.
 |
Bevásárlás
|
 |
|
Magyar
termékek a kínai-mongol határon |
Ez
alatt a menüpont alatt azon termékekre szeretném felhívni a figyelmet,
amiket nem lehet kapni, de rögtön az elején szeretném leszögezni,
hogy a termékek hiánya nem politikai és nem is gazdasági, hanem
kulturális okokra vezethető vissza.
Ami számomra ittlétem alatt legjobban hiányzott, az a mindennapi
életemhez hozzátartozó dezodor. Igazából a mai nem értem, miért
hiánycikk itt. Egyetlen okként azt tudnám megemlíteni, hogy talán
az ázsiaiak testszaga nem annyira kellemetlen, mint a feketéké vagy
a fehér embereké.
Bár találtam dezodort, de a választék egyáltalán nem elégített ki.
A
tisztálkodási és egészségügyi termékek között szintén nehezebb megtalálni
a tampont, mint Magyarországon. Kínában sokkal népszerűbb a betét.
(Természetesen ezt nem saját tapasztalatomra építem) Ennek ellenére
sokkal egyszerűbb fellelni, mint a dezodorokat.
Bár
nem hiányzik a pultokról, de legtöbbször csak egyfajta friss tej
van, és az is igen drága. Sokszor még az otthoni áraknál is drágább.
Sokkal népszerűbbek Kínában a tartós „műtejek” és a tejpor. Az okát
szintén nem tudom. A joghurtokat sokkal jobban kedvelik a kínaiak,
mint magát a tejet. Szintén ugyanez a helyzet a sajttal. A sajtok
nagy részének műanyag íze van. Éppen ezért még mindig nagyon hiányzik
a Trappista sajt.
Ha hosszabb ideig tartózkodunk Kínában, hozzá kell szokni a csokoládék
igen furcsa ízéhez. A legtöbb csokoládé véleményem szerint ehetetlen.
Megtalálható néhány külföldi (leginkább amerikai) csokoládé is a
pultokon, de természetesen ezek nem olcsóbbak az otthoni csokoládéknál.
Vannak különleges üzletek, ahol igen magas áron más nemzetek csokoládéi
is beszerezhetőek.
Klasszikus külföldi hiánytermék természetesen a magyar fűszer, mely
hiányában, hiába készítünk a megszokott alapanyagokból magyar ételt,
az íze furcsa lesz.
Úgy gondolom, hogy ezen lista igen rövid és nem állítom azt sem,
hogy ezen termékek egyike sem szerezhető be valahol. Kínában nincs
hiánycikk. Minden megtalálható, de olykor a kevésbé népszerű, nehezen
beszerezhető termékekért irreálisan sokat kell fizetni. (Zárójelben
szeretném pozitívumként megemlíteni, hogy a mongol kínai határon
kapható Americana és Tibi csoki)
 |
Amit
tanulhatunk Kínától |
 |
Bizony
ilyenből is van jó pár. Közülük csak a legfontosabbakat szeretném
leírni, ami érdekes.
A kínai emberek tulajdonságai közül legjobban a mérhetetlen nyugalmuk
fogott meg. Vegyük példának a forgalmat. Igaz, vannak akik dudálnak,
de a magyar mentalitással összehasonlítva egyáltalán nincs erőszak
az utakon. Teljes pókerarccal fogadják a kínai sofőrök, ha valaki
beelőz a sorban. Megfigyeléseim szerint a kínaiak a legidegesítőbb
helyzetben is nyugodtak tudnak maradni. Ha valakit szerencsétlenség
ér, hamar megpróbálja túltenni magát rajta. Mindig is úgy gondoltam,
hogy a thaiföldi, kínai és az ázsiai nyugalom és kiegyensúlyozott
élet valahol a buddhizmusból ered.
Ha
már a közlekedésnél tartunk, szintén érdemes megemlíteni a visszaszámlálós
lámpát. Igen sok olyan lámpa található Kínában, mely a pirosnál
és a zöldnél is visszaszámol, és így tudjuk, hogy mennyit kell még
várakoznunk.
Szintén érdemes lenne megtanulni a kínaiaktól a túlélés művészetét
és a vállalkozás szellemét. Hihetetlen milyen dolgokra találnak
ki vállalkozásokat a kínaiak. Már azaz ötlet, hogy valaki Magyarországon
zoknit árul, egy kicsit őrültnek tűnik, de amit Kínában művelnek,
az hihetetlen. Példaként szeretném említeni azt a házaspárt, aki
egy vidéki fölműves családként nem volt boldog, ezért beköltöztek
a városba, és cipészként kezdtek dolgozni. Majd, amikor az már nem
ment, akkor egy kis éttermet nyitottak, és cipészből hirtelen szakácsok
lettek, majd miután úgy érezték ez túl sok nekik, sexboltot nyitottak,
és közben gyógynövények árusításával foglalkoztak.
 |
Utószó |
 |
Remélem
rövid kis esszémmel sikerült segítenem azoknak, akik Kínába készülnek,
és néhány érdekes dolgot megosztanom azokkal, akiknek erre nincs
pénze, de szívesen ismerkednek más országok kultúrájával, szokásaival.
Szeretném még egyszer felhívni a figyelmet, hogy ezen írással senkinek
nem szeretnék ártani, és nem is azért írtam, hogy bárkinek ártsak
vele. Ha valaki úgy érzi, hogy túl sok a negatívum Kínáról, annak
szeretném elmondani, hogy ha nem szeretném az országot, akkor nem
töltöttem volna itt két hetet sem, de itt vagyok már fél éve. Nemrég
hallottam a mondást, miszerint az ember azt kritizálja, amit szeret.
Ami jó, ahhoz hamar hozzászokunk, és említésre sem méltatjuk. Az
írás arra szolgál, hogy pár dologra felhívja a figyelmet, hogy senkit
ne érjen meglepetés, ha ide érkezik.
Biztos vagyok benne, hogy ezen írásom hamarosan elavul, éppen ezért
nagyon szeretném folyamatosan fogadni a visszajelzéseket. Először
minden olvasót szeretnék megkérni, akinek sikerült ezen irásból
tanulnia valamit, írjon a vendégkönyvembe. Másodszor szeretnék megkérni
minden, már tapasztalattal rendelkező olvasót, hogy küldje el nekem
azon szövegrészleteket, melyek elavultak és küldje el azokat az
információkat, melyekkel helyettesíteni kell az elavult szöveget.
Szintén várom azon leveleket is, melyek a fent említett esszét egészítik
ki. Szeretném ezt az oldalt, ameddig lehetséges információbázisként
fenntartani.
Köszönettel:
Grünwald Imre
<<
Vissza az előző oldalra
|