Kiskőrös - Egyéb Dolgok

Kiskőrös lélekszámának alakulásából is kitűnik, hogy a község újratelepítése 1718-ban kezdődik, de több hullámban folytatódik. 1821-ben már 927 lakóház van Kiskőrösön, a lélekszám viszont alig emelkedett, mindössze 5433-ra nőtt. Ekkorra már bizonyosan megszűnt a korábbi nagyarányú betelepülés is, de a lakosság számának lassú emelkedése azzal is magyarázható, hogy igen magas volt a csecsemőhalandóság és a különböző járványok is szedték áldozataikat. 1831-ben a kolerajárvány pl. két hónap alatt 350 ember életét oltotta ki. A szabadságharc után a megyei főbiztoshoz küldött összeírásban 5682 lakos szerepel, az 1869-es népszámláláskor 6510 volt a lakosság száma.

1900-ra 9263 főnyi az összlakosság, a gyermekek száma családonként még mindig 6-8 volt. 1920-ban 12241. 1930-ban 13042 a lakosság száma, és az azt követő 60 évben alig több mint kétezer fővel növekedett 1977-ben 15499 fő. 1990-ben 15240 fő. 1904-ben 414 születés, 130 házasságkötés, 326 halálozás volt Kiskőrösön. 50 évvel később 347 születést 163 házasságkötést és 119 halálozást mutatnak az anyakönyvek. 1977-ben pedig 158 születést, 114 házasságkötést és 127 halálozást.

Megállapítható tehát, hogy az 1930-as évekig a lakosság száma dinamikusan nőtt, a hetvenes évekig szerény mértékben emelkedett, a hetvenes évektől pedig mind a mai napig stagnál. Az a fontos következtetés is levonható az adatokból, hogy az 1930-as évektől bekövetkező lakosságszám-növekedés nem annyira a természetes szaporodásnak, hanem inkább a város gazdasági, kereskedelmi, kulturális vonzereje kapcsán a betelepüléseknek köszönhető. Egyre csökken a születendő gyermekek száma, napjainkban 3-4 év alatt születik Kiskőrösön annyi gyermek, mint a századforduló táján egy-egy évben. Az is látható, hogy a halálozás is közel 1/3-ára csökkent, ami föltétlen a javuló egészségügyi állapottal hozható közvetlen összefüggésbe.

A megyében jelenleg, főként a mezőgazdaság eltartó képességének köszönhetően, Kiskőrös vonzáskörzetében a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (8% körül)

Idő	Születés	Házasság	Halálozás
1904	414	130	326
1954	347	163	119
1977	158	114	127

Kiskőrösön 1877-ben állították fel az első óvodát, működtetésüket 1907-ben vette át az állam az egyháztól. 1908-ban két óvodai csoport volt. 1945 után már három óvoda 300 gyermeket foglalkoztatott. 1989-ben pedig 12 óvodában 750 férőhely várta a 3-6 éves korosztályt. Jelenleg 23 csoportban 575 gyermekkel – egy óvodai igazgatóság által irányítva – 48 óvónő és 29 kisegítő dolgozó foglalkozik. A Rákóczi úti óvodában szlovák nyelven is szól az ének és mese.

A századfordulón a katolikus és zsidó iskolában két –két tanító 130-140 tanulót tanított, ugyanakkor a “Csöngős iskolában” kilenc evangélikus tanítóra 900-1000 tanuló jutott. 1869-ben állította fel a község az első tanyai iskolát Kaskantyún, majd 1894-ben Alsó-Cebén. Ezt követte az 1905-ben Feketehalmon, 1909-ben Tabdi pusztán, 1911-ben Erdőtelken, majd Felső-Cebén, Ökördin, létrehozott iskola. 1878-ig volt tót nyelvű tanítás az evangélikus iskolában, ezután önként, , szülői egyetértéssel megszüntették, hogy a magyar nyelv nem tudása ne okozzon elszigeteltséget. Ettől függetlenül még a századforduló után is gyakori volt, hogy a tanulók nem tudtak magyarul, különösen a tanyai-külterületi iskolákban. 1905-ben egy felmérés szerint a tanulók 6-8%-a a központi iskolában sem beszélt magyarul.

1903-ban Bajzák János polgári iskolai tanár saját vagyonának feláldozásával nyitotta meg magánpolgári iskoláját. Az oktató-nevelő munka színvonalasabb feltételei azonban akkor teremtődtek meg, amikor 1905-től a Polgári Iskola Egylet, majd 1919-től az állam vállalja az iskola fenntartását. 1904-től 1919-ig a régi Csipke-piac tér sarkán álló házban, 1919-től Lehoczki János tervei alapján fölépített új épületben tanítottak. A háború alatt, az iskolában kórház működött. 1946-ban tetőzete leégett, és 1953-ig különböző szükségtermekben folyt a tanítás. 1955-ben fejeződött be a teljes felújítás, ekkor vette fel a Petőfi Sándor Általános Gimnázium nevet. Azt követően többször bővítették, az oktatás formáiban is történtek változások, ma a város meghatározó oktatási intézménye. A város művelődési életében egyre határozottabb és önállóbb szerepet vállal, színvonalas szakmai-kulturális rendezvények szervezője, oktatási célkitűzéseiben pedig jól alkalmazkodik a város természeti-gazdasági sajátosságaihoz. A Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium 1997-ben tanulók összetétele – 292 hagyományos gimnáziumi tanuló, 128 hatosztályos gimnazista, 242 szakközépiskolás, 92 levelező tanuló, 117 kollégista – is mutatja a képzés sokrétűségét. A pedagógusok száma 59, a szakirányú egyéb alkalmazottaké 28. 1996-ban beindították a vincellérképzést is.

Már 1859-ből van följegyzés arról, hogy a kiskőrösi iparosinasokat “vasárnapi iskolában” oktatták. A Bécsben kiadott egységes céhszabályzat írta elő a továbbképzési kötelezettséget, valamint a vasárnapi misén való megjelenést. Szervezett iparostanuló-képzésről 1883-ból és az Iparos-Tanoncz Iskola 1885. Évi indulásáról vannak írásos feljegyzéseink. Az iskola első igazgatója Zábolyi Gusztáv volt, a tanítás azonban először az evangélikus iskolában, majd részben a polgári iskolában folyt, az esti órákban. 1954-ben a gimnázium fiókiskolájaként szervezték újjá az ipari tanulók képzését, és 1958-ban vált önálló intézménnyé. 1969-ben áj iskolát avattak, a 80-as években rendszeresen 800 körül mozgott a tanulók száma. Nemcsak a városból és a vonzáskörzetéből, hanem néhány szakma esetében, kollégiumi ellátást biztosítva, távolabbról is iskoláztak be diákokat. Jelenlegi tanulólétszámuk 448 fő, de a megváltozott gazdasági-ipari körülményekhez igazodó új képzési struktúrát alakítottak ki.

1903-ban jött létre az első községi elemi iskola. Először csak egy házat béreltek a Rákóczi úton, de 1904-ben már iskolaépítésbe kezdtek, és 4 tanteremmel indulva megépült a mai Bem József Általános Iskola elődje, először Petőfi, majd Vásártéri iskola néven. 1948-ban, az iskolák államosítása után, a hozzácsatolt tanyai-külterületi iskolákkal együtt a legnagyobb iskolává vált: a csaknem 900 iskolás és óvodás oktató-nevelő munkáját 26 pedagógus végezte. Ma azonban, a külterületi iskolák megszűnése után, valamint a központi iskolák elszívó hatása következtében csak 181 tanulója van 8 tanulócsoporttal. 1972 óta ebben az iskolában szlovák nyelvet is oktatnak.

1948-ban a régi evangélikus iskola fölvette a Petőfi Állami Általános Iskola nevet. 1965-66-ban -– sokak jogos szívfájdalmára – lebontották a jobb sorsra érdemes műemlék jellegű épületet, helyére épült a 4 emeletes járási hivatal. A Petőfi-iskola 1961-ben átköltözött egy új, 23 tantermes modern intézménybe, amit 1984-ben újabb 8 tanteremmel bővítették. Ez lett a város legnagyobb általános iskolája, a külterületi (erdőtelki, ökördi) és a Thököly úti iskolával, tanulóinak a száma meghaladta az ezret, a tanítók, tanárok száma pedig megközelítette a 60-at. Színvonalas oktató-nevelő munkájából kiemelhető az ének-zene tagozatos tanítás. A tanulólétszám ma, az új iskola megépítése után 783 fő 33 tanulócsoportban, 49 pedagógussal.

A zsúfoltság, a két műszakos oktatás megszüntetésére egy új iskola építését határozták el, és 1982-ben át is adták a 16 tantermes korszerű intézményt, a Vasvári Pál Általános iskolát, ahol jelenleg 497 tanulót 20 tanulócsoportban 39 pedagógus tanít. Sporttagozatos iskolaként működik, de a Zsolnai módszerrel történő tanítás is kivívta a szülők elégedettségét.

Itt kell megemlíteni a Rákóczi úti általános iskolát, a korábban kisegítő iskolának nevezett intézményt, amely ma ugyan megyei fenntartású, de a városból és vonzáskörzetéből 115 sérült és hátrányos helyzetű gyermek gyógypedagógiai oktató-nevelő munkáját végzi, 22 speciálisan képzett pedagógus segítségével.

A város ének-zene kultúrájának, valószínűleg a szlovák nemzetiségi múlt miatt is nagy hagyományai vannak. Erre építve jött lére a Kiskőrösi Állami Zeneiskola először a kiskunhalasi intézmény kihelyezett tagozataként, 1969-ben, 1972-től pedig önálló intézményként. Ma már 14 szaktanár irányításával 605 tanulót oktatnak zongora, fa- és rézfúvós, valamint különböző húros hangszereken való játékra, és énekre. Az iskola rövid fennállása óta komoly országos és nemzetközi sikereket mondhat magáénak, és sok tehetséges zenészt képzett az ország zenei életének gazdagítására.

Általános Iskola	Gyermek létszám	Pedagógus	Osztályok száma
Bem József	181	-	8
Petőfi Sándor	783	49	33
Vasvári Pál	497	39	20
Rákóczi úti	115	22	-

Kiskőrös lakossága kezdettől fogva fogékony volt a vallási tanokra, és a városban sokszínű vallási élet alakult ki. A különböző hitet vallók ma már békésen megférnek egymás mellett, ami nem mindig volt így a történelem folyamán. A lakosság legnagyobb része evangélikus. Számuk ma 8-9 ezerre tehető. Itt működik az ország harmadik legnagyobb evangélikus közössége. A katolikusok száma 2-3 ezer fő, s meghaladja az ezret a baptistáké is. Az 1944 előtt 500 főnél többet is számláló izraelita egyházközösség megszűnt Kiskőrösön, a város nagy része a fasizmus áldozata lett. Akiket nem deportáltak, vagy visszatértek a haláltáborokból, többségükben Izraelbe költöztek. A reformátusok száma nem éri el az 500 főt. A különböző kisegyházak – pünkösdisták, őskeresztények, Jehova Tanúi, Hit Gyülekezete és a Heted Napot Ünneplő Adventi Közösség – helyi gyülekezeteinek létszáma néhány száz fő, híveik száma főleg a történeti egyházak rovására nő. Imaházaik nemcsak a hitéletnek, hanem a közösségi életnek is színterei.

A rendszerváltás előtti negyven év alatt sokan elhagyták vallásukat, napjainkban ismét növekszik a vallásos emberek száma. Megélénkült az egyházak közéleti szerepe, a művelődésben is egyre nagyobb önállósággal vesznek részt. Kiskőrösön különösen az evangélikus egyházak lelkészei, tanítói közül kerültek ki már a korábbi években, évtizedekben - sőt a múlt században is – sokan olyanok, akiknek szellemi munkássága a városon is túlmutat.

Kiskőrösön 6634 lakás van. A lakott már szinte csak múzeumi céllal található száz évnél régebbi vert vályogfalú lakóház. Az elmúlt évtizedekben épült áj házak, közintézmények, utak járdák, közművek megváltoztatták a város képét. A lakóemeletek zömét ugyan stílusjegyeket nélkülöző sátor- vagy manzárdtetős házak adják, de megtalálhatók még a századelő gazdag polgárházai is, és elvétve egytraktusos, nyitott verandás parasztház is.

A városképet rontják a 20-30 éve épült, szerencsére nem nagy számú kockaépületek. A városközpontban már korábban jelzett középületekre a későbarokk és eklektikus stílus jellemző. Főként a város déli részén épült új házak között egyre több a szemet gyönyörködtető, praktikus elrendezésű lakóház. A házak, utak és a parkok általában jól karbantartottak, és ha a város műemlékekben nem is gazdag, mégis külsőségeiben, környezetében vonzó alföldi kisvárosnak tekinthető.

A közműellátottság az utolsó húsz évben kiemelkedően javult. A belterületen minden lakás, de a külterületeken álló házak döntő többsége is villannyal rendelkezik. A vezetékes-vízellátás a lakások 94%-ában biztosított.

A belterületi úthálózat 70%-a szilárd burkolatú, a városi szennyvízcsatorna hálózatra a lakások 26%-a kapcsolódott rá. 1993-94–ben kiépült a városi gázellátás, 1997-re 5100 lakáshoz vezették el a gázcsonkot, ma több mint 3000 lakásban fűtenek gázzal. A telefonellátás is sokat fejlődött, Kiskőröst 1980-as évek végén kapcsolták be a távhívásba, jelenleg 1500 telefon van a városban, és az Emitel gyakorlatilag minden telefonigénylést teljesíteni tud. A lakások közül közel ezerben működik a városi kábeltévé. 1997-ben megkezdte adásait a Kőrös TV. A helyi rádióadás újraindítása is tervben van.

Idő	Lakosság (fő)
1821	5433
1849	5682
1869	6510
1900	9263
1920	12241
1930	13042
1977	15499
1990	15240