Kultúra

Kiskőrös az elmúlt évszázadokban nemcsak a térség gazdasági, kereskedelmi, közigazgatási centruma volt, hanem – főként a XIX. századtól – a hozzá tartozó 10-15 település szellemi-kulturális központja is. A város első újságja a Halas és Kiskőrös 1896-97-ben, Kiskunhalason jelent meg 1906-ban a Kiskőrös és Járása már helyi nyomdában készült. 1920-tól pedig a Kiskőrösi Hírlap is jelentkezett. Jelenleg ismét két újságja van a városnak, mint a húszas években. A Kis-Kőrösi lap 1990-ben indult, a Kaffer 1994-ben. Ez utóbbi 1997-ben Kiskőrösi Hírekre változtatta nevét, és a várossá vált Kecel és Soltvadkert hírújságja is.

Mozit először 1913-ban látott a kiskőrösi lakosság, amikor hat hétig ponyvasátorban vetített itt egy vállalkozó. Több próbálkozás után 1920-tól indult a folyamatos filmvetítés a Szarvas Szálló színháztermében. 1937-ben a városháza mellett épített 500 személyes mozit Marosi János, ami 1974-ig, lebontásáig működött. Azóta a művelődési központ színháztermében folyik a filmvetítés, nyáron pedig néhány éve az autósmoziban.

1951-ben megalakult a községi könyvtár, 1957-ben a művelődési ház. Az öntevékeny művelődést a központilag irányított népművelés váltotta fel, mozgalmi, intézményi és munkahelyi alapokon szerveződve. A község könyvtára először a Megyeri órás műhelyében, aztán 1962-ig a Szarvas Szálló épületében, 1966-ig a Tölgyszéki-féle házban, 1974-ig a Petőfi-szülőház melletti Lőrincz-féle kocsma épületében működött. Ekkor, már városi-járási könyvtárként, először került olyan modern épületbe, amit szakmai követelmények figyelembevételével könyvtári célra építettek. Dinamikus fejlődésre a 70-es évek közepétől teremtődtek meg a körülmények. A kezdeti 4700 kötetről induló könyvtárállomány, hangzó, audiovizuális, elektronikus dokumentumokkal is kiegészülve – mára 93 ezres könyvtári egységgé bővült. A 817-nm alapterületű intézményben több mint 3000 olvasó évente 60-65000 dokumentumot kölcsönöz. 120 féle folyóirat és integrált könyvtári számítógéprendszer segíti az olvasókat és a nyolc könyvtárost eligazodni a hatalmas információáradatban. 1997-ben már elérhető a könyvtárból az Internet világhálózat. A kiskőrösi könyvtár – az utóbbi évtizedek újszerű szakmai kezdeményezései és eredményei alapján – a megye legjobb városi könyvtárai közé tartozik.

A művelődési ház, mely 1957 óta szintén több helyen működött, funkciójában, teljesítményében növekedve került az 1973-ban átadott, könyvtárral közös épület Petőfi-szülőház felöli szárnyába. Ekkortól már művelődési központnak hívták, és 1984-ig járási feladatai is voltak. Gyakorlatilag a város minden nagyobb méretű és jelentőségű közéleti, közművelődési eseménye itt zajlott le, a nemzeti ünnepektől kezdve a színházi előadásokig. Nagy rendezvényei mellett különböző klubok, szakkörök, tanfolyamok, szórakoztató programok álltak a lakosság rendelkezésére. A mindössze kétfős szakalkalmazotti létszámú művelődési központ ma már leginkább az önszerveződő közösségek öntevékeny csoportok munkáját segíti, és művelődési szolgáltatásokat végez évente több tízezer ember számára. Amatőr művészeti együttesei közül ki kell emelni a Szlovák Nemzetiség Népdalkört és a Szivárvány Néptánc együttest.

A város évtizedek óta élénk képzőművészeti életének is fő szervezője a művelődési központ. 1989-ben az evangélikus parókia épületét átalakítva hozták létre a Petőfi Képtárat, rendszeres időszaki kiállításokkal. A rendszerváltást követően felelevenítették a régi szüreti mulattság hagyományait Kiskőrösi Szüreti és Szlovák Nemzetiségi Napok címmel. Az egész lakosságot megmozgató több napos rendezvénysorozatot a szlovákok helyi szervezetével közösen, és a polgármesteri hivatal koordinálásával szervezik. Nemrégiben vonta össze a helyi önkormányzat a városi könyvtárat, a művelődési központot, a szlovák tájházat és a Petőfi Képtárat Közös intézménnyé, mely azóta Petőfi Sándor Közművelődési Szolgáltató Intézet és Város Könyvtár néven működik.

A város legnevezetesebb művelődési intézménye, az ország zarándokhelye a Petőfi Szülőház és Irodalmi Múzeum. Évente legalább ötvenezer ember látogatja, az ország nagyjaitól a kisdiákokig. Legutóbb Habsburg Ottó látogatása okozott viharokat a hazafiúi szívekben. A szülőház mellett 1985-ben alakították ki Petőfi fordítóinak szoborparkját, amit a külföldiek külön örömmel látogatnak. Az 1976 óta működő szlovák tájház 1839-ben épült, hazai és külföldi látogatóinak száma egyre nő, ami nemzeti és kiskőrösi sajátosságok iránti érdeklődés növekedését jelenti. Az 1974-ben létesített – országosan egyedülálló – Közúti Múzeum az útépítés történetét, annak eszközrendszerét, gépeit, dokumentációját mutatja be, két múzeumépületben és szabadtéri kiállításon.

Végezetül azokat az öntevékeny csoportokat, a lakosság érdek- és érdeklődési köréhez kapcsolódó szervezeteket említjük, amelyekre Kiskőrös korábbi történetében is volt számos példa, és remélhetőleg a város életképességét a jövőben is jelezni fogja. Lakosság kezdeményezésre jött létre 1984-ben, kiskőrösi székhellyel, az Országos Petőfi Sándor Társaság. Helyi tagsága a Petőfihez kapcsolódó lelkesedését ápolja, ugyanakkor a társaság országos és nemzetközi rendezvények sorával biztosítja Petőfi szellemiségének ébrentartását, a vele kapcsolatos kutatómunka folytatását. Kezdettől szervezi a Petőfi-emlékhelyek találkozóit, tudományos tanácskozásokat, szavalóversenyeket, megemlékezéseket, kiállításokat; emléktúrákat indít, kiadványokat jelentet meg. Pályázatainak eredményeképpen jött létre a Petőfi Képtár állandó kiállítása bemutatva, mit jelent Petőfi a mai kor képzőművészeinek.

Néhány éve új lendületet vett Kiskőrösön a szlovák nemzetiségi hagyományok ápolása. Az 1983-ban újjáalakult helyi szlovák szervezet folyamatos munkával segíti a szlovák származású lakosság identitástudatának nyelvi, művelődési hagyományainak megőrzését. Ennek jegyében jött létre Liptószentmiklóssal kötött testvérvárosi együttműködés, és ebből a célból működik a városi önkormányzat szlovák nemzetiségi bizottsága. A legutóbbi népszámlálás alkalmával mindössze 11-en vallották magukat szlováknak, a nemzetiségi szervezetnek sem a különállóság hangsúlyozása a célja, hanem azoknak az értékeknek a megtartása, amitől a város kultúrája gazdagabb.

Itt célszerű említeni a Kiskőrösi Szőlő- és Bortermelők Szövetségét, amelynek gazdaság célkitűzései a szőlő- és borkultúra fejlesztésével összhangban sok művelődési vonatkozású programot is tartalmaznak. Kiskőrös gyakorlatilag kétszáz éve, hivatalosan mintegy tizenöt éve a Szőlő és Bor Városa, nem véletlen hát, hogy az ágazattal kapcsolatos országos megmozdulások kezdeményezője. 1997 tavaszán Kiskőrös székhellyel alakult meg a mezőgazdasági termelők új országos érdekvédelmi szervezete, az itt élők bíznak abban, hogy nem hiába.

Vissza az előző lapra