Kiskőrös Természeti Adotságai

 
KISKŐRÖS FELSZINE
KISKŐRÖS ÉGHAJLATA
KISKŐRÖS TALAJA
 

Kiskőrös hazának legnagyobb homokvidékén, a Duna-Tisza közi Hátság nyugati peremén helyezkedik el. A táj északon agyagos, homokos felszínű Gödöllői dombságig húzódik. Nyugaton a Dunamenti Síkság, Délen az Észak-Bácskai löszös hátság, Keleten a Közép- és Alsó-Tiszavidék határolja.

A mai felszín kialakulása hosszú geológiai folyamat eredménye. A mélyfúrások, geofizikai kutatások azt igazolják, hogy csak a harmadkorban kezdett a medence-jelleg kialakulni. Előtte ókori, középkori rögökből felépülő rögök voltak a felszínen. Ézek a kéregmozgások következtében a mélybe süllyedtek. Ez a hosszan tartó folyamat a pliocénben volt a legjelentősebb. Akkor borította el területünket a Pannon-tenger. Lerakódott üledéke bizonyítja, hogy a beleömlött édesvizű források hatására vize egyre kevesebb sót tartalmazott, lassan tóvá alakult át. A pannon üledék alkotói főleg agyag, márga, homok, homokkő.

A terület fokozatosan fejlődött. Ettől kezdve elsősorban folyóvíz és a szél formálta a felszínt. A harmadkor végén és a jégkorszak (pleisztocén) elején a Duna északnyugatról délkelet felé folyt, a Duna-kanyartól Kecskemét-Szeged irányában.

A jégkorszak száraz, hideg eljegesedések (glaciálisok)és melegebb, csapadékos időszakok (interglaciálisok) váltakoztak. A mi vidékünkön eljegesedés nem volt, de száraz periódusban a Duna vízhozama, munkavégző képessége lecsükkent. Medrét többször változtatta, ágakra szakadt, nagy mennyiségű kavicsot, homokot, iszapot rakott le. hordalékkúpjáról nyugat felé vándorolt a mélyebben fekvő területre. A jégkor végére elhagyta területünket, mai irányának megfelelően északról dél felé folyt.

A száraz periódusban a szél is formálta a felszínt. Egyrészt finom port, löszt rakott le, ami vastag rétegekben halmozódott fel a Solti-síkság keleti peremén is, ez a Kecel-Bajai magaspart, s legészakibb része Kiskőrös határában a laktanya környékén és Csáborban megtalálható, másrészt az uralkodó szélirány a folyó hordalékát is áthalmozta. A nehezebb szemcsket nem tudta messzire elszállítani, egymással párhuzamos buckasorokat alakított ki. A buckák a fő széliránynak megfelelően északnyugat-délkeleti irányban rendeződtek el. Közülük a legnyugatibb sor a Duna-menti-síkság peremén halmozódott fel. Ennek déli része Kskőrös, Kecel vidékéről, majdnem bajáig húzódik. Az egyes buckák és szélbarázdák itt is északnyugat-délkeleti irányúak.

A negyedkorban füves, erdős területté alakult tájunk. Ez megakadályozta a homok mozgását. Ahol magasan volt a talajvíz, gazdag lápi vegetáció alakult ki. Ebből képződött Kecel, Akasztó határában a tőzeg, és kialakult az ún. Turjánvidék (mocsaras, lápos, nádas terület), amely Dabas-Ócsa határától Kiskőrösig tart, ennek része a Szücsi erdő is.

A Duna-Tisza köze a közepes szélességek övéhez tartozó nedves kontinentális éghajlatú terület.Jellemző a napfényes órák magas száma, a hómérséklet nagy napi és évi ingadozása. A napsütéses órák évi összege ötvenéves átlagban meghaladja a 2000 órát, a tenyészidőszakra eső napsütéses órák száma pedig az 1500-at. Az évi középhőmérséklet 10-11 oC, januárban -1 oC és -2 oC, júniusban 21 oC és 22 oC az átlag. Az erősebb szelek 20%-a északnyugati, 19%-a nyugat-északnyugati.

A csapadék évenkénti és havonkénti eloszlása igen szeszélyes. Az utóbbi tíz évben legtöbb csapadék 1974-ben hullott, elérte a 760mm-t, 1977-ben pedig mindössze 360mm volt az évi összes csapadék. Az évi csapadékmegoszlást a júniusi és novemberi maximum, januári és februári minimum jellemzi. Nyáron gyakori az aszály, a téli hótakaró vastagsága ingadozó. A tenyészidőszakra általában 300mm körüli csapadék jut.

Ismeretes, hogy a talajok jellegét a földtani, éghajlati, domborzati, biológiai tényezők és a talajok kora határozza meg, az emberi tevékenység csupán módosítja, alakítja ezt.

Környékünkön többnyire futóhomok talajok alakultak ki, de többféle réti talajtípus és karbonátmaradványos barna erdőtalaj is megtalálható. A magas talajvízű részeken a csapadék nem tudott a mélybe szivárogni, a kémiai mállás során keletkezett sók kicsapódtak. A Duna karbonátos homokjából kioldódott kálcium tartalmú anyagok a felszínhez közel (0-90 cm mélyen) váltak ki, a talaj szikesedni kezdett. A jobban oldódó natrium-sók a mélyebb rétegekig jutottak el, de a nedves területek lecsapódása következtében a felszínhez közel feldúsultak, ezért újabb szikesedések jöttek létre. Az ötvenes években a település szélén olaj után kutatva 56 oC-os konyhasós-jódos-brómos hévizre bukkantak a szakemberek, mely igen kedvező gyógyhatású.

Kiskőrös határát az emberi beavatkozások, tereprendezés, csatornázás nagymértékben megváltoztatták, Igaz ugyan, hogy így mezőazdasági művelésre nagy területeket vonhattak be, de a táj eredeti felszíni formációi megszűntek.

 

Vissza a kezdőlapra.